Mi az a shipping?
A „shipping" kifejezés egy nagyon gyakran használt szó a rajongói közösségekben, különösen az anime, manga, képregény és más hasonló műfajokat kedvelők körében. De mit is jelent pontosan a shipping? A szó alapja a „relationship" (kapcsolat) szó, és arra utal, amikor a rajongók két szereplőt, karakter között feltételeznek vagy remélnek egy romantikus kapcsolatot, még akkor is, ha az a tényleges történetben nem jelenik meg.
A shipping lényegében egy olyan tevékenység, amikor a rajongók elképzelik, fantáziálnak és ábrándoznak arról, hogy két szereplő, akik az eredeti műben esetleg csak barátok vagy nem is ismerik egymást, valójában titokban egymásba szeretnek. A shipping gyakorlata során a rajongók különféle módon fejezhetik ki a preferenciáikat, készíthetnek fanartot, fanfictiont, sőt akár saját történeteket is írhatnak a két szereplő kapcsolatáról.
A shipping jelenség nem korlátozódik kizárólag a romantikus kapcsolatokra, előfordul, hogy a rajongók baráti, családi vagy akár szülő-gyerek viszonyokat is „elshippelik". Ilyenkor a lényeg, hogy a rajongó fantázia szerint a két karakter között valamilyen speciális, különleges kötődés, viszony van, még ha az eredeti műben nem is jelenik meg ilyen.
A shipping sokszor vezet az úgynevezett „ship war"-okhoz is, amikor a rajongók egymással vitatkoznak, hogy melyik kapcsolat a „kanonikus", azaz a hivatalos, a „valódi". Ilyenkor heves viták alakulhatnak ki, és a rajongók akár komoly érveket is felhozhatnak a saját „shipjük" mellett.
Mi az az OTP?
Az OTP betűszó a „one true pairing" kifejezésből származik, és arra utal, hogy a rajongó szerint az adott két karakter a „tökéletes pár", azaz az egyetlen igazi és kanonikus kapcsolat közöttük. Vagyis az OTP azt jelenti, hogy a rajongó szerint ez a két karakter tartozik össze, ez a „legjobb" vagy „legideálisabb" párkapcsolat a történetben.
Az OTP meghatározása természetesen szubjektív, és rajongónként változhat. Vannak, akik évekig, évtizedekig is elkötelezettek egyetlen OTP mellett, míg mások könnyen váltanak az idők során. Az OTP-k népszerűsége is változó, egyes párosok évtizedekig megőrzik a rajongók szívét, míg mások hamar feledésbe merülnek.
Az OTP fogalmához szorosan kapcsolódik a „canon" (kanonikus) és a „fanon" (rajongói kánon) megkülönböztetése is. A canon az, ami ténylegesen megjelenik az eredeti műben, a fanon pedig az, amit a rajongók kreálnak hozzá, például a shipping révén. Így előfordulhat, hogy egy rajongó OTP-je nem esik egybe a kanonikus kapcsolattal.
Mi az az AU?
Az AU betűszó az „alternate universe" (alternatív univerzum) kifejezésből ered. Az AU a fanfiction műfajában használatos fogalom, és arra utal, amikor a rajongó egy adott mű szereplőit egy teljesen másik, a kanonikus történettől eltérő környezetbe, szituációba helyezi.
Az AU-k segítségével a rajongók szabadon alakíthatják a karakterek sorsát, kapcsolatait anélkül, hogy az eredeti történet kereteit vagy logikáját betartanák. Így például egy fantasy regény szereplőit elhelyezhetik a modern korban, vagy éppen megváltoztathatják a karakterek személyiségét, hátterét.
Az AU-k rendkívül változatosak lehetnek, a rajongók fantáziájának csak a kreativitása szab határt. Léteznek „high school AU"-k, ahol a karakterek egy iskolai közegben jelennek meg, „coffee shop AU"-k, amelyek egy kávézó világába helyezik át a történetet, vagy akár „soulmate AU"-k, ahol a karakterek eleve elrendelt, misztikus kapcsolatban állnak egymással.
Az AU-k népszerűsége abban rejlik, hogy a rajongók saját elképzeléseik szerint formálhatják a karaktereket és a cselekményt, ami nagyobb szabadságot ad a kreatív kifejezésre, mint az eredeti mű keretei. Emellett az AU-k lehetőséget teremtenek arra is, hogy a rajongók kedvenc karakterei olyan kapcsolatokba, helyzetekbe kerüljenek, amelyek az eredeti műben nem valósultak meg.
A FOLYTATÁS:
Az AU-k népszerűsége azonban nemcsak a kreatív szabadságban rejlik. Sok rajongó számára az AU-k lehetőséget adnak arra is, hogy megváltoztassák vagy javítsák azokat az aspektusokat, amelyekkel az eredeti műben nem voltak elégedettek. Talán a karakterek nem kaptak elég figyelmet, vagy a kapcsolatok nem fejlődtek ki úgy, ahogy a rajongó szerette volna. Az AU-k segítségével a rajongók saját elképzeléseik szerint alakíthatják a történetet, és olyan végkifejletet hozhatnak létre, ami jobban megfelel az igényeiknek.
Emellett az AU-k lehetőséget adnak arra is, hogy a rajongók kiaknázzák a karakterekben rejlő lehetőségeket, és olyan oldalukat mutassák meg, amely az eredeti műben nem kapott hangsúlyt. Egy komor, zárkózott karakter például egy „coffee shop AU"-ban felszabadultabb, vidámabb személyiséggé válhat, ami új perspektívát nyithat a rajongók számára.
Az AU-k népszerűsége természetesen azzal is összefügg, hogy a rajongók gyakran elégedetlenek az eredeti történet bizonyos aspektusaival. Talán a karakterfejlődés nem volt elég mélyreható, a kapcsolatok nem kaptak elég figyelmet, vagy egyszerűen csak más irányba szerették volna vinni a cselekményt. Az AU-k révén a rajongók lehetőséget kapnak arra, hogy saját elképzeléseik szerint alakítsák a történetet, és olyan végkifejletet hozzanak létre, ami jobban megfelel az igényeiknek.
Érdekes módon az AU-k nem csak a rajongók számára jelentenek szórakozást és kreatív kifejeződést, hanem a szerzők számára is. Néhány alkotó kifejezetten bátorítja a rajongókat, hogy írjanak AU-kat az ő műveikhez, mivel ez elősegítheti a történetek és a karakterek további népszerűsítését. Sőt, egyes szerzők maguk is kísérleteznek AU-k írásával, hogy új perspektívákból mutathassák be a karaktereiket és a világukat.
Az AU-k tehát nemcsak a rajongói közösségek számára fontosak, hanem a szerzők számára is értékes visszajelzést adhatnak arról, hogyan viszonyulnak a rajongók az adott műhöz. Ezáltal a szerzők jobban megérthetik, melyek azok a pontok, ahol a rajongók szeretnének változást vagy mélyebb kidolgozást látni. Így az AU-k akár inspirációs forrásként is szolgálhatnak a jövőbeli alkotómunkához.
Természetesen az AU-k nem mindig váltják be a hozzájuk fűzött reményeket. Előfordulhat, hogy a rajongói elképzelések nem illeszkednek jól az eredeti mű karaktereihez és világához, vagy éppen túlságosan eltérnek attól. Ilyenkor a rajongók gyakran kritikával illetik az adott AU-t, és megkérdőjelezik annak hitelességét. Mégis, az AU-k összességében hozzájárulnak a rajongói közösségek élénkségéhez, és lehetőséget adnak a kreativitás kibontakoztatására.
Az AU-k mellett a shipping és az OTP fogalmak is szerves részei a rajongói szubkultúráknak. A shipping, vagyis a karakterek közötti lehetséges romantikus kapcsolatok elképzelése és ábrázolása rendkívül népszerű a rajongók körében. Egyes párosok annyira begyökeresednek a közösségi tudatba, hogy valóságos „ship háborúk" törhetnek ki a rajongók között, akik szenvedélyesen védik a saját kedvenceiket.
Az OTP, vagyis a „one true pairing" koncepciója pedig arra utal, amikor a rajongó szerint az adott két karakter a „tökéletes pár", az egyetlen igazi és kanonikus kapcsolat a történetben. Az OTP kiválasztása természetesen szubjektív, és változhat az egyén ízlése és preferenciái szerint. Egyes rajongók éveken, sőt évtizedeken át elkötelezettek egyetlen OTP mellett, míg mások könnyebben váltanak.
A shipping és az OTP fogalmak szorosan összefonódnak, hiszen a rajongók gyakran egy adott páros „shippelése" révén alakítják ki a saját OTP-jüket. Ezek a koncepciók nemcsak a rajongói alkotások, hanem a közösségi interakciók fontos részét is képezik. A rajongók szenvedélyesen vitatják meg, védik és népszerűsítik a saját kedvenceiket, ami hozzájárul a szubkultúrák élénkségéhez és dinamikájához.
Mindezek mellett a geek szubkultúrákban használt szleng számos más érdekes kifejezést is tartalmaz. Ilyen például a „canon" (az eredeti műben megjelenő, hivatalos történet) és a „fanon" (a rajongók által kreált, nem hivatalos kánon) megkülönböztetése. Vagy a „headcanon" fogalma, ami arra utal, amikor a rajongó saját elképzelései szerint egészíti ki vagy értelmezi újra a karakterek hátterét, személyiségét vagy kapcsolatait.
A geek szleng tehát nemcsak a kommunikációt teszi színesebbé és kifejezőbbé a rajongói közösségekben, hanem arra is rávilágít, milyen sokrétű és gazdag fantáziavilág épül az egyes művek köré. A shipping, az AU-k, az OTP-k mind azt mutatják, hogy a rajongók aktívan részt vesznek a történetek továbbgondolásában, és saját elképzeléseikkel gazdagítják a művek univerzumát.
Ezáltal a geek szleng nemcsak a közösségi interakciók fontos része, hanem a rajongói kultúra szerves alkotóeleme is. Segítségével a rajongók nemcsak kifejezhetik elkötelezettségüket és kreativitásukat, hanem kapcsolatot is teremthetnek egymással, és mélyebben elmerülhetnek a számukra kedves fiktív világokban.
