A filmipar évtizedek óta képes arra, hogy hihetetlen összegeket áldozzon egy-egy látványos jelenet megvalósítására. Ezek a filmtörténeti pillanatok nemcsak a rendezők és produceri csapatok kreativitását mutatják meg, hanem azt is, hogy milyen fantasztikus technikai és művészeti megoldásokkal képesek a mozinézőket ámulatba ejteni. A következőkben olyan filmes pillanatokat mutatunk be, amelyek nemcsak látványban, hanem a ráfordított pénzösszegben is kiemelkednek a többi közül.
A Pirates of the Caribbean: At World’s End – A teljes hajós csatajelenet
A Karib-tenger kalózai sorozat harmadik részében látható tengeri csatajelenet a maga 300 millió dolláros különleges effekt költségével minden idők egyik legdrágább filmjelenete. A rendező, Gore Verbinski több mint 1000 statisztát mozgatott meg, akik valódi hajókon küzdöttek egymással. A speciális effektek és a digitális utómunkálatok olyan részletgazdaggá tették a jelenetet, hogy minden egyes másodperc elkészítése csillagászati összegekbe került.
A jelenet különlegessége, hogy a valós és a digitálisan létrehozott elemek tökéletesen keverednek benne. A forgatócsoport hónapokig dolgozott azon, hogy minden egyes hullámverést, hajómozgást és robbanást tökéletesen szinkronizáljanak. A speciális effekt csapat több mint 250 grafikus és technikai szakember bevonásával dolgozott a több mint 10 perces jelenet megalkotásán, ahol minden egyes robbanás és hajószerkezet önmagában is több tízezer dollárba került.
Avengers: Endgame – A záró csatajelenet, ami mindent vitt
A Marvel Filmuniverzum záróepizódjának végső csatajelenete körülbelül 200 millió dollárt emésztett fel. A rendezők olyan komplex digitális környezetet hoztak létre, amelyben több mint 20 szuperhős küzd egymás mellett és egymás ellen. A jelenet elkészítése során közel 500 speciális effekt szakember dolgozott, akik több mint 18 hónapon keresztül munkálkodtak a tökéletes látvány megteremtésén.
Minden egyes karakter mozgásának és támadásának digitális megjelenítése külön-külön is több millió dollárba került. A stáb olyan részletességgel dolgozta ki a jeleneteket, hogy még a legtávolabbi háttérben lévő karakterek mozgása is tökéletesen kidolgozott. A digitális utómunkálatok során használt renderelési technológia olyan összetett volt, hogy egyetlen képkocka elkészítése akár több óráig is eltarthatott.
Interstellar – A fekete lyuk tudományos hitelességű megjelenítése
Christopher Nolan tudományos-fantasztikus filmjében a fekete lyuk megjelenítése körülbelül 100 millió dollárt emésztett fel. A rendező és tudományos tanácsadói olyan részletességgel alkották meg a kozmikus jelenetet, hogy az valósághűbb, mint bármely korábbi tudományos filmben látott ábrázolás. A jelenet elkészítéséhez speciális számítógépes szoftvereket fejlesztettek, amelyek a valós fizikai törvényszerűségeket is figyelembe vették.
A tudósok és grafikusok több mint egy éven keresztül dolgoztak azon, hogy a gravitáció és a fénytörés tudományos szempontból is hiteles legyen. Olyan matematikai modelleket használtak, amelyeket kifejezetten erre a célra fejlesztettek ki, és amelyek segítségével a lehető legreálisabban tudták megjeleníteni a világegyetem egyik legrejtélyesebb jelenségét.
Transformers: Dark of the Moon – A chicagói pusztítás
Michael Bay rendező híresen drága filmjeinek egyik csúcspontja a Transformers: A sötét hold Chicago-i pusztítási jelenete, amely körülbelül 250 millió dollárba került. A rendező valódi épületeket robbantott fel, és több mint 500 speciális effekt szakembert foglalkoztatott a jelenet elkészítése során. Minden egyes robbanás és épületomlás valósághű megjelenítése külön-külön is több millió dollárba került.
A forgatócsoport valódi épületeket bérelt, amelyeket kontrollált körülmények között tudtak megsemmisíteni. A digitális utómunkálatok során minden egyes törmelékdarab mozgását és viselkedését külön-különanimálták, hogy a lehető leghitelesebb pusztítási képet tudják nyújtani a nézőknek. A jelenet elkészítése során használt speciális kamerák és rögzítési technikák forradalmasították a filmipari különleges effekteket.
A Gladiátor – A digitális történelemformálás
A Ridley Scott által rendezett Gladiátor nem csupán történelmi epic volt, hanem a digitális filmkészítés egyik mérföldköve is. A film legemlékezetesebb jeleneteinek egyike, a Colosseum-beli csatajelenetek közel 100 millió dolláros különleges effekt költséggel készültek. A rendező és csapata forradalmi módon ötvözte a valós forgatási helyszíneket a digitálisan létrehozott elemekkel.
A stúdió több mint 150 digitális grafikus és speciális effekt szakember bevonásával dolgozott azon, hogy minden egyes gladiátor küzdelem, csoportos jelenet és épületrészlet tökéletesen hiteles legyen. Különösen figyelemreméltó volt az a technológia, amellyel az elhunyt színész, Oliver Reed alakját digitálisan rekonstruálták a forgatás befejezése után. Ez volt az egyik első alkalom a filmtörténelemben, amikor egy elhunyt színész karakterét ilyen módon fejezték be.
A digitális tömegjelenetek létrehozása során úgynevezett tömeg-szimulációs szoftvereket alkalmaztak, amelyek lehetővé tették, hogy több ezer statiszta mozgását egyetlen számítógépes algoritmus irányítsa. Minden egyes digitális szereplőnek saját mozgási és viselkedési mintázata volt, így a csatajelenetek rendkívül élethűnek hatottak.
Avatar – A teljes digitális világ megteremtése
James Cameron Avatar című filmje nem csupán egy mozgóképes alkotás volt, hanem egy teljesen új digitális világteremtési technológia bemutatkozása. A film elkészítése során körülbelül 500 millió dollárt fordítottak a digitális effektekre, ami minden idők egyik legdrágább filmprodukciójaként vonult be a filmtörténelembe.
A rendező és csapata teljesen új technológiákat fejlesztett ki a valósághű digitális karakterek és környezetek megalkotásához. Speciális mozgásrögzítő rendszereket használtak, amelyek képesek voltak a színészek legapróbb mozdulatainak és mimikájának digitális leképezésére. A Pandora bolygó minden egyes növénye, állata és tájeleme külön-külön is több tízezer dolláros fejlesztés eredménye volt.
A film innovatív technológiái forradalmasították a motion capture eljárásokat. A színészeknek speciális jelzőpontokkal ellátott ruhákat kellett viselniük, amelyek segítségével minden egyes mozdulatukat pontosan rögzíteni tudták. A digitális utómunkálatok során több mint 1000 grafikus és technikai szakember dolgozott azon, hogy minden egyes képkocka tökéletesen valósághű legyen.
King Kong – A digitális szörny életre keltése
Peter Jackson King Kong remake-je szintén mérföldkő volt a digitális filmkészítés történetében. A 2005-ös film több mint 200 millió dollárt fordított a főszereplő óriásmajom digitális megjelenítésére. A Weta Digital stúdió által fejlesztett technológia lehetővé tette, hogy a digitális Kong valósághűbb legyen, mint bármely korábbi CGI-karakterábrázolás.
A munkacsoport speciális szoftverfejlesztéseket hajtott végre annak érdekében, hogy a majom mozgása, izomzata és szőrzete tökéletesen realisztikus legyen. Minden egyes szőrszálat külön-külön animáltak, hogy minél élethűbb hatást érjenek el. A karakteranimációs csapat több mint 200 grafikus és mozgásrögzítési szakemberből állt, akik hónapokig dolgoztak azon, hogy Kong minden egyes mozdulatát tökéletessé tegyék.
